Bár szeretem megelőzni a bajt, nem szoktam ok nélkül szervízbe hordani az autómat. Az elmúlt 2 hónap javát mégis szervízben töltötte a Feroza, pedig semmi olyan baja nem volt, amitől ne használhattam volna. A szervízben állás és alkatrészre várás miatt hagyta ki a pádisi kirándulást is, de a végeredmény megérte.
20 év egy autó életében sok idő, legnagyobb részük ennyi idő alatt elhasználódik, és vagy ócskavas lesz belőle, vagy még húzza pár évig, mielőtt a roncstemetőbe kerülne. És persze vannak a kivételek, a 30+ éves csilivili veteránautók, amelyeket csak ünnepnapokon használnak - na, a Feroza nem ilyen :) Pontos "születési dátumát" nem ismerem, a szervízkönyvében az első bejegyzés 1993 július 26. Én akkor 17 éves voltam, és 11. osztályt végeztem, éppen Bólyban voltam kukoricacímerező táborban :)

Első szervíz valahol Hollandiában: 1993.07.26. - 1265 km

Szóval 20 évet töltött a hetekben a Feroza, és a következő dolgokat kapta szülinapjára:

• Teljes karosszéria rozsdátlanítás, új küszöbök (ezekre vártam 4 hetet, mire ideértek Japánból, vagy honnan, mert utángyártott nem létezik)
• kb. a fél autó újrafényezése: az övvonal alatt, a szürke festés új
• utasoldali ajtóérintkező cseréje, ez eredetileg működött, de már több, mint 1 éve kirohadt
• alvázkezelés
• indításgátló
• fékek átnézése, kitakarítása

A szürke fényezés új

És a hab a szülinapi tortán: beszereltettem egy olajnyomásmérőt :) Az előzmények miatt (ti.: teljes motorfelújítás) nekem örök vesszőparipám az autó motorja, amennyire lehet, próbálom óvni, többek közt ezért is kapta a melegítőt. Az olajnyomásmérővel figyelemmel követhetem, hogy megvan-e a kellő olajszint a motorban, jó-e a nyomása, és közvetve a motorolaj hőfokát is mutatja. Aki azt gondolja, hogy a vízhőfokmérő megmozdulása már közel üzemmeleg motort jelent, az téved: nekem kb. 3-4 km után áll be a vízhőfok a normál (85-90 fok) értékre, és további 4-5 km kell, amíg az olajnyomás is a hidegjárati értékről (4-5 bar) visszajön az üzemi 1,5-2 bar-ra, tehát a motorolaj csak ilyenkor melegszik fel, indulástól számítva csaknem 10 km után.

Még egy műszer.

20 év - 215 ezer km, ebből közel 4 év és 40 ezer km nálam - lassan kezdem megismerni és megszeretni az autót :) Nem tudom, létezik-e még Feroza, amelyben ennyi extra lenne: ülésfűtés, motormelegítő és mostmár olajnyomásmérő. Természetesen ezek a szervízek (és extrák beszerelése) a józan ész határát jelentősen meghaladják, és az autó eladási értékét semmivel, számomra a használati értékét azonban jelentősen növelik. Remélem, hogy még 2-3 évig (ameddig a mostani karosszérialakatolás tart) jól fog szolgálni, utána majd eldöntjük, hogy mi legyen vele.

20 évet töltött a Feroza - megérdemel egy kis lakatosmunkát

Ez a bejegyzés teljesen másról kellene szóljon, azonban sajnos a szombatra tervezett hargitai sízés betegség miatt elmaradt (Tamás belázasodott). Ezért a Ferozával kapcsolatos műszaki újdonságokról írok.
Mint azt már a szervízkönyvbe is beírtam, csütörtökön az autó a Ferber szervizben volt, hogy néhány kényelmi funkcióval lássák el. Mivel az autó a téli szezonban gyakorlatilag első autóvá lépett elő a családon belül (Tamást ezzel hordom óvodába), ezért minden napom azzal kezdődik, hogy az autót 5-10 percig az udvaron melegítem járó motorral. Ez sem a fogyasztásnak, sem a motornak, sem a környezetnek nem tesz jót, ezért erre már rég keresem a megoldást. (Fűtött garázs nincs még a láthatáron se.) Több helyen is olvastam a norvég Defa motorelőmelegítőiről, amely elektromos árammal működik. Gyakorlatilag olyan, mint egy merülőforraló, amely a motor hűtővizét (és ezen keresztül a blokkot és az olajat) melegíti fel. Az ember este bedugja az autót egy időzített konnektorba, amely indulás előtt 2-3 órával bekapcsol, és induláskor a motor kb. 40-50 fokkal melegebb, mint a környezet. A Feroza esetében ez egy 500W teljesítményű melegítő tehát 2 óra alatt 1kW-ot fogyaszt, amelynek ára lényegesen kevesebb, mint a megspórolt benzin, a meleg autóról nem is beszélve.

Forrás: transaurus.hu

Eddig az elmélet. A fent leírt motorelőmelegítőt még december elején rendeltem meg, azonban mivel ezek tipus specifikus termékek, és gondolom, nem sokan vesznek ilyent 2011-ben Ferozához, ezért kb. 10 hetet kellett várni rá, de végül Boti és Péterék közreműködésével múlt héten eljutott hozzám, és rá 2 napra be is került az autóba. A gyakorlatban a rendszer nagyon jól működik, egyetlen feltétel, hogy az ember tudja előre, hogy mikor akar indulni az autóval. Ez esetemben hétköznap adott, így szinte percre pontosan be tudom programozni az időzített kapcsolót. Kb. 2 órányi melegítés után elindulva gyakorlatilag azonnal (1 perc) langyos levegőt kezd fújni az autó ventilátora, tehát a kívánt célt mondhatom, hogy elértem: reggel előmelegített autóval indulhatunk oviba, munkába. Így lett a Ferozámból konnektoros (plug-in) hibrid, mert a hálózatból felvett árammal benzint spórolok meg :)

A fűtés 220V-os csatlakozója az első lökhárítóra került

A fenti rendszert megfejeltem még egy beépített (tehát nem ráteríthető) ülésfűtéssel, amelyet csak a sofőr oldalra szereltettem be, mert az autóban 95%-ban vagy egyedül, vagy Tamással autózom, ő pedig a gyerekülésben ül. A fűtés jól működik, két fokozata van, és túlmelegedés védelem is van benne, így remélem, nem fogja felgyújtani az ülést :)
Fentieken kivűl még volt pár apróbb javítás az autón, és én is szétborítottam a műszerfalat néhány hibás izzó miatt, ami azonban ennél "érdekesebb", hogy a szervizben kiderült, hamarosan cserélni kell jó pár alkatrészt a futóművön. Tehát: folyt. köv.

Hétvégi program.

Egy ártatlan vasárnapi vízhordó autózásnak indult. A Zetelaki Gáttól a szokásos úton elindultam a szencsedi úton a forráshoz. Kb. 2 km után hallottam, hogy ereszt az egyik hátsó gumi, megálltam, és láttam, hogy egy éles szikladarab van benne, az úton szedtem össze. Lecseréltem a kereket, kimentem a forráshoz, töltöttem vizet, szedtem gombát, majd kitaláltam, hogy nem jövök vissza azon az úton, amelyiken mentem, hanem körbe megyek Szencsed - Kalonda fele. GPS nem volt nálam, de nagyjából ismertem a környéket, korábban jártam már erre Attilával és Eduárddal is. A gond az volt, hogy a Kalonda előtt kb. 3 km-el volt egy elágazódás, kitáblázva Fenyőkút fele. Gondoltam, arra még úgyse jártam, megnézem, és majd Korond fele hazajövök. Az út azonban elég nehezen volt autózható, sáros, helyenként mocsaras. Pótkerék és telefon nélkül, 4 utcai gumival, az egyik átkelő túl veszélyesnek tűnt, ezért megfordultam, és mégis a már ismerős úton jöttem haza.
A történet hétfőn folytatódott a gumisnál, aki -miután megcsodálta a gumit- közölte, hogy nem lehet javítani. Ekkor rádöbbentem, hogy kell vegyek két új gumit, mert egyet nem lehet cserélni. Elmentem, az Imparnál volt egy szett Yokohama Geolandar-ük, ami méretben stimmelt. Feltettük, majd amint sétáltam az autó körül, és csodáltam, hogy milyen szép, az az érzésem támadt, hogy az új gumik NAGYOBBAK, mint a régiek. Megmértem centissel, és átmérőben 3 centi eltérés volt. Hiába stimmelt a méret (225/70 R15), a régi (valószínüleg futózott) kerekek kisebbek voltak. Egyet aludtam rá, és rájöttem, hogy nincs más választás, a másik kettőt is cserélni kell, mert nem egészséges 4x4-es autón tengelyenként eltérő méretű kerekeket használni.
A gombapaprikás finom volt, bár kicsit drága...

Részletek a szervízkönyvben.

Az autó kijött a szezon eleji szervízből. Remélem, hamarosan ki tudom próbálni.

Szerviz update: az autóban kuplungcsere is történt, egy vadiúj Sachs szett ment bele, az önindító már jó, pillanatnyilag a fékszervíz zajlik. Egy ma reggeli fotó.

Az autó szervízbe vonult. Hibalista: önindító vacakol, fékolajszint, motorolajszint ellenőrzés, generátorszíj néha sír, valahol elhagytam egy darab kipufogót.