Autózásaink 4 hajtott keréken, de nem csak.
Néhány gondolat a tavalyi hungaroringi hétvégénkről.
Album
A különlegesség az volt, hogy pályafutásunk alatt először Tamással sátorban aludtunk a pálya melletti Zengő kempingben. Ez mindenképpen előnyt jelentett, mert megspóroltunk napi 2 órát a pályára való kijutással> a kempingből átsétálni néhány perc volt csak.
A csütörtöki boxutca látogatás kellemes meglepetés volt. Korábbi években azt olvastam, hogy nagy volt a zsúfoltság és a tömeg, de most valahogy jobban sikerült a szervezés (vagy kevesebb embert engedtek be, vagy jobban eloszlottak
az emberek). Jó érzés volt végigsétálni a célegyenesen és a boxutcán és bár a pillanatnyilag felkapott csapatok garázsai előtt nagyobb tömeg gyűlt össze, de a boxutca vége fele kisebb volt a forgalom. Kényelmesen leparkolhattam a
Williams garázsa előtt és nézhettem, amint az utolsó simításokat végzik a két autón. Volt nálam egy Alex Albon sisak grafika, amit Tamástól kaptam Karácsonyra, és amit szerettem volna aláíratni. Bár Alexet személyesen nem láttam,
időnként egy csapattag kijött és összeszedett néhány relikviát a rajongóktól majd elvitte aláírni Sainzhoz vagy Albonhoz. Sajnos én nem voltam a szerencsések között, viszont láthattam James Vowles csapatfőnököt és ifj. Carlos Sainz-ot
amint kijöttek a garázsból és biciklivel pályabejárásra indultak. Ugyanígy közvetlen közelről láthattam más pilótákat, mint Hadjar, Ocon, Leclerc vagy Bottas.
Sajnos a két óra alatt, amit a tűző napon vártam az aláírásra, nem figyeltem magamra túlságosan, ami kicsit rányomta a bélyegét a másnapomra, ugyanis nem éreztem a legjobban magam. Ennek ellenére a legjobb versenynap mégis a péntek
volt, mert akkor még könnyen lehetett mozogni a pálya körül. Szintén pénteken jött ki velünk Andrea is a pályára, neki is tetszett a hangulat és a sok McLaren szurkoló – jól érezte magát.
Szombaton és vasárnap gyakorlatilag teltház volt a pályán ami néhány kellemetlenséggel járt, mint például mindenhol 10-15 perces sorok alakultak ki, de összességében jó volt a szervezés és rendben lement ez a két nap is.
Mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy alig néhány év leforgása alatt, a pályára kilátogató közönség alaposan megváltozott. Az átlagéletkor legalább 10-15 évvel lecsökkent és megjelent rengeteg olyan új szurkoló (ahogy Günther Steiner
mondta: a Netflix generáció), akiknek a hétvége nem elsősorban a motorsportról szól, hanem a körülötte levő felhajtásról, egy jó szelfi készítéséről vagy hogy megvásárolhassa a legújabb csapatpólót még akkor is, ha azért fél órát kell
sorban állnia. Ez nem feltétlenül baj, mert azzal, hogy a Forma 1-nek sikerült ennyi új embert bevonzania, minden bizonnyal népszerűbb lett a sport.
Az egyetlen negatívum a hétvégén a kedvenc csapatom kicsit halványabb szereplése volt, de ezt ellensúlyozta az a sok kézfogás, mosoly és kedves szó, amit a többi Williams szurkolótól kaptam.
Hétfőtől a sisak grafika visszakerült a falamra és bár aláíratni nem sikerült, de a két órás várakozás egyértelmű nyomokat hagyott rajta. Így ezután bármikor ránézek, ez a hétvége fog eszembe jutni róla :)
Nem tagadom, hogy a felemásra sikerült májusi hungaroringi WTCC futamok után
maradt bennem egy kis hiányérzet. Nem nekünk nem sikerült a kirándulás,
hanem kedvenc pilótánk, Michelisz Norbi versenyei - szerettük volna legalább
az egyik verseny után a dobogón látni őt. Ez azonban - rajta kivül álló
okokból - nem sikerült. Így, mikor nem sokkal később kiderült, hogy Norbi a
magyarországi TCR futamon is rajthoz áll, ráadásul a saját csapatában (M1RA),
eldöntöttem, hogy újra kimegyünk Tamással.
Három széria versenyzett a hétvégén: a német túraautó bajnokság (DTM), a
Formula 3 (benne Mick Schumacherrel) és a TCR - minket érthetően ez utóbbi
érdekelt a legjobban. A M1RA hétvégi eredményei: első rajthely és
győzelem mindkét futamon. Így végre nyugodtan
jöttünk haza Tamással, mert kétszer is hallhattuk a Himnuszt
vasárnap :)
Az alábbi képet egy ismeretlen Norbi rajongó küldte FB-on, mert felismerte
rajta Tamást. Köszönet, G.I.
Fotóalbum
A tavalyi után újabb május elsejét töltöttünk Botiéknál. A program nagyon hasonlított a tavalyira: pénteken Nagy Futam a Duna parton családostól, szombat-vasárnap pedig Hungaroring és autóversenyek minden mennyiségben a fiúknak: Auto GP, ETCC, WTCC. A hétvégére a koronát Michelisz Norbi rajt-cél győzelme tette fel.
A hétvége képekben, sok autóval
Az idei május 1 kicsit másképp telt, mint a többi. Piknikezés helyett
szerdán délben elhoztuk a gyerekeket az óvodából, és meg sem álltunk Zuglóig
:) Botiéknál voltunk 4 napot, és bár elég változékony volt az időjárás,
megpróbáltunk pár dolgot megmutatni a gyerekeknek Budapestből. Voltunk a
Duna parton sétálni, miközben zajlott a Nagy Futam (versenyautós és
légibemutató), felmentünk a Siklóval a Várba, pénteken voltunk Állatkertben
és a Városligetben, másnap a fiúk a Hungaroringen nézték a WTCC időmérőt,
vasárnap pedig az anyukák a gyerekekkel "ikeáztak", mi pedig Andrisékkal és
Botival újra a versenypályán néztük Michelisz Norbiékat.
A hétvége képekben