A tavalyi nyaralásunkról nem született meg a beszámoló, ezt pótolom most, emlékezetből és a fényképek segítségével.
A 2 hetes görög út egyik legérdekesebb része a logisztika volt: egy hetet hármasban töltöttünk Korfun, mert ezen a héten Tamás osztálykiránduláson volt Görögország másik részén, majd hétvégén találkoztunk és a második hetet együtt töltöttük Évián. A találkozás napján Tamásék hajókiránduláson voltak Skiathos-on, mi a kikötőben vártunk rá, ahova visszaérkeztek, majd amint kikötöttek, mentünk át az onnan nem messze levő másik kikötőbe, ahonnan kompoztunk Éviára.
De vissza az első héthez: Korfu nekünk egy fehér folt volt a térképen, ezért mindenképpen szerettük volna megnézni. Az itthonról indulás, szokásunktól eltérően egy szerdai nap volt, Szerbián keresztül autóztunk és este hét körül értünk a Veria városban foglalt tranzitszállásunkra. Innen másnap reggel folytattuk az utunkat Ioannina irányába, ez egy nagyon szép útszakasz, rengeteg alagúttal és viadukttal a hegyek között - 2021-ben erre jöttünk haza Kefalóniáról. Igumenícából, Görögország egyik legnagyobb kikötőjéből kompoztunk Korfura, ahol már az első pillanattól kezdve szembeötlött, hogy miért nevezik a legzöldebb szigetnek. A korábban bejárt szigetek közül egyedül Észak-Évia hasonlítható Korfu zöldjéhez: rengeteg örökzöld erdő, olajfaliget van a szigeten, és alig-alig vannak kopár részek, talán egyedül csak a dél-nyugati partok mentén található homokdűnés részeken.
Szállásunk egy part menti kis faluban volt, nem közvetlen a parton, de a ház nagyon tetszett. Érdekessége, hogy bár volt benne légkondi, a legnagyobb melegben sem kellett használni, mert a ház úgy volt építve és árnyékolva, hogy a földszinti lakásban mindig kellemesen hűvös volt. Emlékeztetett a 2013-as montenegrói szállásunkra.
A Korfun tett kisebb-nagyobb kirándulásainkról a képek alatt írtam.
Következő hét csütörtökén autóztunk keresztül Görögországon nyugat-kelet irányban, a már említett találkozópontra Tamással, majd aznap késő este értünk Éviára, ahol következő péntekig maradtunk. Éviáról és a 2021-es nagy tűzvészről is írtam a képek alá (fölé).
Hazafele Bulgárián keresztül jöttünk, de szokásunktól eltérően Szófiától ezúttal nem Vidin (Calafat) irányába, hanem Rusze (Giurgiu) fele, 3390 km-nél állt meg a számláló.

Korfui és éviai képek

Utóíratnak még leírnám, leginkább magamnak emlékeztetőül, hogy az Igumenicából induló kompra a jegyet érdemes előre megvenni (legalább 3 órával az indulás előtt), mert úgy lényegesen olcsóbb, mint a helyszínen induláskor.