Ez nem egy blogbejegyzés, pontosabban az, de semmi köze a blog eredeti témájához. Egy nagyon trükkös telepítésen vagyok túl, és ezért leírom magamnak a lépéseket, ha meg kell majd ismételjem, legyenek támpontjaim.

1. A CM4-en a J2 Jumpert zárni "Fit jumper to disable eMMC boot"
2. CM4-et a USB Slave porton (micro USB) összekötni egy host-tal, amin lehetőleg Linux van. Itt kell futtatni az rpiboot-ot, majd ezután az EMMC megjelenik, mint egy külső drive, amire a hagyományos módon fel lehet tenni az image-et. Raspberry Pi OS Lite bullseye-t tettem, 64 bitest.
3. Jumper ki, majd első boot után a szokásos dolgok: jelszó, időzóna, hostname, apt update, upgrade
4. sudo apt install mc joe git raspberrypi-kernel-headers patchutils libproc-processtable-perl libfontconfig-dev telnet libjpeg-dev libcap-dev gettext libdvbcsa-dev
5. git clone https://github.com/tbsdtv/media_build.git
6. git clone --depth=1 https://github.com/tbsdtv/linux_media.git -b latest ./media
7. cd media_build && make dir DIR=../media && make allyesconfig
8. ahhoz hogy le tudjam fordítani, néhány modult ki kellett venni a v4l/.config file-ból:
9. sed -i -r "s/(^CONFIG.*_RC.*=)./\1n/g" .config
10. sed -i -r "s/(^CONFIG.*_IR.*=)./\1n/g" .config
11. sed -i "s/CONFIG_DVB_MN88436=m/CONFIG_DVB_MN88436=n/g" .config
12. majd nagy levegő és mehet a make -j4 (fentiek után hiba nélkül lefutott) és sudo make install
13. A probléma az, hogy a CM4 alap esetben valamiért nem ismeri fel a PCIE-es TBS DVB kártyákat (lspci -ra nem listáz semmit), miközben egyéb PCIE kártyák, pl. egy hálókártya azonnal működik.
14. sudo cp /boot/bcm2711-rpi-cm4.dtb /boot/bcm2711-rpi-cm4.dtb.bak
15. dtc -I dtb -O dts /boot/bcm2711-rpi-cm4.dtb -o ~/test.dts
16. joe ~/test.dts
17. ide: pcie0 { brcm,enable-l1ss; be kell szúrni a következő sort:
18. max-link-speed = <1>;
19. dtc -I dts -O dtb ~/test.dts -o ~/test.dtb
20. sudo mv ~/test.dtb /boot/bcm2711-rpi-cm4.dtb
21. reboot és kellene működjön, ls -l /dev/dvb
22. az RTC óra: be kell kapcsolni az I2C-t, és /boot/config.txt -ba:
23. dtparam=i2c_vc=on
24. dtoverlay=i2c-rtc,pcf85063a,i2c_csi_dsi

Ha már ennyi környezeti adatot mérek és tárolok, ráadásul néhányat már 4 éve, itt az ideje, hogy egy kis statisztikát készítsek belőlük, amúgy is szeretem a számokat. Ugyanakkor a mért adatokat folyamatosan hasonlítom a "hivatalos" adatokhoz (meteoromania.ro, idokep.hu). Nem is annyira a pillanatnyi értékeket, hanem a havi/éves átlagokat, mert ha valamelyik szenzorom nem pontos, akkor az egy havi átlagnál könnyen kiderül. Szerencsére azt derült ki, hogy a mért értékek többnyire egyeznek, az 1-2 kivételt alább fogom részletezni.
Tovább...

Van otthon néhány futó hobbiprojektem, melyek közül egyesek sosem fognak elkészülni, mások részlegesen kész vannak, de még bővíteni kellene (időjárás állomás), és vannak olyanok, melyek elkészültek és megbízhatóan üzemelnek (joghurtkészítő gép). Úgy nézi, ki ez utóbbiak sorába tartozik az a projekt is, amelyet ebben a bejegyzésben írok le.
Folytatás

Már lassan egy éve tervezem az alapszintű időjárás állomásom bővítését további szenzorokkal. Tavaly áprilisban vásároltam Ebayen Bulgáriából két darab infrahőmérőt. Az infrahőmérő lényege, hogy érintés nélkül is képes a céltárgy hőmérsékletének mérésére - ismerős lehet az infra lázmérő, amely a homlokra vagy fülbe irányítva viszonylag pontosan és gyorsan méri a test hőmérsékletét. A működési elve leegyszerűsítve azon alapul, hogy minden anyag infravörös sugárzást bocsájt ki, ami egyenesen arányos az anyag hőmérsékletével. De mire jó ez időjárás észlelésben?
Tovább a válaszhoz

Egyik hobbim, hogy évek óta üzemeltetek itthon egy "időjárás állomást". Először 2010-ben kezdtem mérni a külső hőmérsékletet egy kínai, USB-s szenzorral, majd később bővítettem az érzékelők számát. Bő egy éve már tudok mérni és naplózni légnyomás, páratartalom és napfény intenzitás adatokat. Szélerősséget, szélirányt, csapadékot még nem, ezért az idézőjel az időjárás állomás körül.
Ezeket az adatokat elsősorban arra használom, hogy leolvassam a pillanatnyi értékeket, például megjelenítem a lakásban egy kis érintőképernyőn, és így van egyfajta "okos" hőmérőm. (Ezek a mért értékek amúgy már hosszú ideje elérhetőek a honlap [Itthon] / [Hőmérők] menüpontjából.) De mivel lassan 3 éve folyamatosan naplózom is a mért adatokat, arra gondoltam, hogy jó lenne ezeket valamilyen rendezett, áttekinthető formában megjeleníteni. Erre írtam egy programot, ami összesíti a naplózott adatokat, azokat havi és éves bontásban átlagolja, továbbá a kívánt intervallumra grafikont is készít kiegészítve további részletekkel, mint minimum / maximum hőmérséklet, satöbbi.
Az évek során kitapasztaltam, hogy egy olyan egyszerűnek tűnő feladat, mint a hőmérő elhelyezése is lehet bonyolult, sokáig kerestem a megfelelő helyet, mire végre valós adatokat tudtam mérni. Hogy tovább pontosítsam a mérést, egy ideje két szenzort használok, és a kettő értékét (ami közt általában kevesebb, mint 1 fok a különbség), átlagolom. Ugyanakkor régebb előfordult, hogy hibás elhelyezés miatt a szenzort telibe sütötte a nap, ezért lehet, hogy például 2015 júliusában 55 fokot mértem...
A két teljes év (2016 és 2017) mérése már nem tartalmaz ilyen jellegű hibákat. Nagyon érdekes, de bizonyára véletlen, hogy ennek a két teljes mért évnek az egész éves átlaga tizedre megegyezik. Jó kattintgatást kívánok az érdeklődőknek :)

Új ablakban nyílik

Ugyanez angolul itt.