Az elmúlt vasárnap, felbuzdulva a Szarkakőn talált csiperkéken, Tamással indultunk egy rövid gombásztúrára. Bögöz és Derzs határában körülbelül egy órát gyalogoltunk, erdőben, erdőszélen, legelőn, de egy szem gombát sem találtunk :), legalábbis olyat nem, amit én ismertem volna.
Az útvonal egyetlen érdekessége az volt, hogy az újdonsült 1:25000-es térképem szerint Derzsből vezet egy út Muzsna irányába, aminek az a lényege, hogy nem kell a "nagy" úton átmenni Muzsnába, hanem ahhoz képest egy rövidítőn lehet beérni a Muzsna-Agyagfalva útra (a GPS naplót megnézve talán érthető). Nos, ezt az utat én nem találtam meg, pedig Derzs határában kb 3 irányba is elindultam, végül követtem (amennyire lehetett) a térképen berajzolt út irányát, és egy füves-zsombékos területen áthaladva tényleg beértem az agyagfalvi útra. Innen hazáig Tamás vezetett :)

Néhány fotó

Sajnos az autóval (pontosabban a motorjával) több gond van, mint azt vásárláskor remélni mertem, így az elmúlt hónapokat a Feroza szervízben töltötte, részletek a szervízkönyvben. Az autó most bejáratós, így igazán kemény terepen még nem lehet kipróbálni. A szilvesztert nálunk töltötték Péterék, és az óév utolsó valamint az újév első napján Péterrel elindultunk Agyagfalváról kicsit bejárni a környéket, illetve a szebeni tévéadótorny vételét kipróbálni. Az idő leginkább ősziesnek mondható, a hó gyakorlatilag mind el volt olvadva, esett az eső, és mindenhol óriási volt a sár. Szerencsére indulás előtt feltettük a terepgumikat.
Csütörtökön Székelyderzs irányába indultunk, rátaláltunk a Bögöz - Derzs közt levő útra, amit az orosz térképen már rég láttam, de még nem jártam rajta. Derzsből a szokásos Muzsnán átvezető útvonalon tértünk haza.
Pénteken a sükői kilátó volt a cél, szintén szétázott talajon mentünk fel, a terepgumik nagyon jó szolgálatot tettek. Mikor indultunk volna vissza a kilátótól, észrevettük, hogy jobb-hátsó defektünk van, a kereket felpumpáltuk, és úgy jöttünk haza, egy eddig nem ismert, Vágás fele vezető, könnyen autózható úton.

A kép még korábban készült, Karácsony másodnapján Eduárddal kimentünk vízért a szencsedi forráshoz.

Nem ez volt életem legizgalmasabb autózása, de jó volt végre kimozdulni egy kicsit, és mind a két nap mentünk olyan útvonalon, amit még nem ismertem.
További részletek és 9 fotó, valaming egy GPS log.

Botival indultunk el, Agyagfalva környékét bejárni egy kicsit. A start Udvarhelyen volt, mivel tankolni kellett az autóba. Az országutat Felső-Boldogfalva után hagytuk el, a Nagy-Küküllő hídnál. Innen előbb egy közelben levő dombra kapaszkodtunk fel (608m), majd egy Miklósfalva feletti dombon áthaladva Ábránfalva érintésével felmentünk egy másik dombra (778m), innen szépen látszodtak a szomszédos falvak: Székelydálya és Ége, távolabb Bögöz és Kányád. Az aszfaltozott országúttal párhuzamosan futó erdei úton értünk be Kányádra, ahonnan megint mezei útra tértünk és átmentünk Székelyderzsbe.

Utca Székelymuzsnán

Székelyderzsről mindenképpen érdemes elolvasni a vonatkozó wikipedia bejegyzést is, elsősorban az ott található vártemplom miatt, amely a világörökség része. Székelymuzsna volt az utolsó falu, amelyet meglátogattunk, innen pedig egy nehezen autózható, több, mint fél évszázada elhanyagolt, de valamikor lekövezett erdei úton értünk haza Agyagfalvára. Ez az út nagyon szép erdős-dombos vidéken vezet keresztül, ajánlom mindenkinek. A túra Sajnos indulás után derült ki, hogy bár a fotógépet magammal vittem, az akku otthon maradt a töltőben, a CF kártya pedig az olvasóban... A telefonommal készítettem néhány fotót , a dokumentáció kedvéért.