Ha már ennyi környezeti adatot mérek és tárolok, ráadásul néhányat már 4 éve, itt az ideje, hogy egy kis statisztikát készítsek belőlük, amúgy is szeretem a számokat. Ugyanakkor a mért adatokat folyamatosan hasonlítom a "hivatalos" adatokhoz (meteoromania.ro, idokep.hu). Nem is annyira a pillanatnyi értékeket, hanem a havi/éves átlagokat, mert ha valamelyik szenzorom nem pontos, akkor az egy havi átlagnál könnyen kiderül. Szerencsére azt derült ki, hogy a mért értékek többnyire egyeznek, az 1-2 kivételt alább fogom részletezni.
A legfontosabb paraméter a hőmérséklet (az alábbi számokat ebből a táblázatomból vettem, itt minden hónap egyenként is megnézhető részletesen). A hőmérő havi és éves átlagai is találnak a hivatalos adatokkal, talán egy pár tizeddel alacsonyabb azoknál, de ez még betudható helyi adottságnak is.

2018 hőmérséklet

A korábbi két év átlaga tizedre azonosra jött ki: mind a két évben 9,9 C fok volt az éves középérték. Ehhez képest 2018-ban melegebb lett: 10,5 C fok. Ha havi átlagokat nézünk, akkor azt láthatjuk, hogy elsősorban a január volt kiugróan magas (0 fok a korábbi évek mínusz 5-jéhez képest), meleg volt még áprilisban, májusban és októberben, illetve hűvösebb volt a korábbiaknál február-márciusban. A többi hónapokban az átlagtól való eltérés nem volt több +/- 1 foknál. A szélsőséges értékek egyáltalán nem voltak kiugróak, az éves legmagasabb érték 34 fok volt (aug. 25), a leghidegebb pedig a december elsejei -15 fok. "Helyi" érdekességek azért voltak szép számmal, például egy november harmadikai +26 fok egyáltalán nem mondható szokványosnak (okt. 30: 28 fok!), mint ahogy az április negyedikei 34 fok sem, de a szeptember végi -3 fokban is vacogtunk az egy héttel korábbi 30 fokhoz képest.
A hőmérséklethez hasonlóan régóta mérem a relatív páratartalmat és a (tengerszintre átszámított) légnyomást. Ezeknek a paramétereknek elsősorban a pillanatnyi értéke érdekes, havi vagy éves átlaguk nem túl sokatmondó. Sajnos a páratartalom mérőm nem mér pontosan, mivel napközben néhány órán át süti a nap, ilyenkor felmelegszik, ezért ezekben az időszakokban pontatlan adatot küld (túl alacsony páratartalmat). Ezt orvosolni kell tavasszal. A légnyomásmérő nagyon pontos, bármikor hasonlítom a környéken mások által mért értékekhez. A légnyomás értékét igazából azért mérem, mert az elmúlt néhány óra tendenciájából lehet következtetni az előttünk álló néhány óra időjárására.

2018 légnyomás

Van még néhány éve egy (nap)fényerősség mérőm is, ami egy általam önkényesen definiált értéket küld 0 és 100 közötti intervallumban (tehát nem egy egzakt mértékegység, mint mondjuk a lux, bár valószínűleg azzal arányos). A szenzort elsősorban a sötétség/világosság érzékelésére használom, mondjuk egy lámpa vezérléséhez, de a napi értékből jól lehet következtetni a napelem aznapi hozamára is. Érdekesség, hogy a fénymérő éves grafikonján nagyjából követhető a nap/éj arány változásának éves ciklusa. A kisebb-nagyobb "hepehupák" 1-1 hosszabban tartó felhős időszak miatt adódnak.

2018 napsütés

Szintén a napsugárzással összefüggő mérésre szolgál a 2018 márciusában beüzemelt UV szenzorom. Benti körülmények között egy UV lámpa segítségével nagyon ígéretes eredményeket adott, de a valóságban sajnos nem működik jól. Bár az eléje helyezett akril fedőlap csak nagyon kismértékben szűri meg az UV fényt, valószínűleg megtöri azt, ezért a szenzorom nem mér pontosan. Gyakorlatilag csak abban a napi 1-2 órában mér valós értéket, amikor majdnem merőlegesen süt bele a nap, ezen az intervallumon kívül pedig majdnem 0-t mér. Pedig a nyári napokon az UV sugárzás már kora délelőtt emelkedni kezd és akár még délután 5 órakor is képes megégetni a bőrünket. Ez a szenzor nem váltotta be a reményeimet, talán majd keresek valamilyen más megoldást, vagy megpróbálom másképp elhelyezni.
Ami viszont nagyon meglepett, az az előbb linkelt bejegyzésben leírt "éghőmérőm", amit az UV szenzorral egyszerre üzemeltem be. Ennek az a feladata, hogy megállapítsa az ég felhősségét. Működését itt nem részletezem, a februári bejegyzésben minden benne van. Előzetesen azt gondoltam, hogy - mivel a szenzor látószöge elég szűk (mindössze 10 fok) - ez nem lesz elég ahhoz, hogy egy nagyjából pontos képet adjon az égboltról. Szerencsére tévedtem, ugyanis a szenzor által mért érték nagyjából 90-95%-ban megfelel annak, ami szabad szemmel is látható. A felhőzet "erősségét" nagyjából 4 vagy 5 szintre lehet osztani, én az időjárás kijelzőmön a következő négyet használom: az égbolt teljesen borult / többnyire borult, de helyenként elvékonyodó-felszakadozó felhőzet / felszakadozó felhőzet, részben tiszta égbolttal / teljesen tiszta égbolt.

Agyagfalva felett az ég (jelenlegi állapot)

Természetesen az átmenetek itt szubjektívek és pont az átmeneteknél lehet tévedés a mérésben, de ezek mindig csak árnyalatnyi különbségek: olyan soha nem fordul elő, hogy a szenzor tiszta eget mérjen, és a valóságban be legyen borulva vagy fordítva. Tartottam még a harmattól, ami a szenzorra kicsapódva befolyásolhatná a mérést, azonban a gyakorlatban nem találkoztam ezzel a negatív hatással. Egyedül a sűrű köd, ami megtévesztheti a szenzort, de erre is ritkán volt példa az elmúlt hónapok során.
2018 számomra legnagyobb újítása a csapadékmérő volt, ezt szintén márciusban üzemeltem be. Ez egy olyan eszköz, aminek gyakorlati haszna is van (például a csapadék mennyisége szerint kell locsolni a kertet), illetve a mérés folyamata sem annyira triviális, mint a hőmérséklet mérése. Az első hetekben félve követtem az értékeket és próbáltam hasonlítani az országosan mért átlagokhoz képest, aztán néhány hét után megnyugodtam, hogy az esőmérő jól mér. Most januárban visszanéztem az Országos Meteorológia által közzétett havi átlagokat a mi területünkre, és azt tapasztaltam, hogy a március-december közti 10 hónapban az általam mért értékek 8 hónapban teljesen megegyeznek. Van azonban két kakukktojás: a június és a július.

Csapadék havi eloszlása, 2018 márc - dec

Ezekben a hónapokban hosszú heteken át naponta esett, többször is özönvízszerű eső volt. Június 21.-én például 2 óra alatt több mint 50 mm csapadék esett. Nos, az említett 2 hónapra én összesen 235 illetve 222 mm esőt mértem, amiről tudom, hogy kiugróan sok, de kiugróan sokat is esett, gyakorlatilag heteken keresztül állt a belvíz a környéken. Az adott periódusra ez az érték a meteoromania térképén feltüntett értéknél kb. 50 mm-rel több. Nem tudom, ez az eltérés miből adódik, mivel a többi 8 hónapban gyakorlatilag mm-re talál a mérés, ezért arra gyanakszom, hogy Agyagfalván és környékén több eső volt, mint az országos statisztikában, semmint hogy a mérő lenne hibás. Az országos térkép gondolom úgy készül, hogy sok állomáson mérnek, és azokból az értékekből interpolálva készítenek egy térképet, amiből adódhat kis területi eltérés. Az esőmérő természetesen a havas hónapokban nem fog pontosan mérni. Részben azért, mert a ráesett hó lehet, hogy csak hetekkel később fog elolvadni, ezért a mérő csak akkor fogja regisztrálni, másrészt ezek alatt a hetek alatt a hóréteg egy része egyszerűen elpárolog, tehát az egyáltalán nem lesz mérve. Erről jut eszembe: jó lenne egy hóvastagságmérő automata is...
Összefoglalva a tavalyi tapasztalataimat: ha valaki akár időjárás megfigyelés, akár más célból ilyen vagy ehhez hasonló elven működő szenzorokat szeretne telepíteni, akkor a páratartalom mérőt ugyanúgy árnyékba (hőmérőházba) tegye, mint a hőmérőt, másrészt az UV mérőt felejtse el :) viszont a felhővastagság mérőt és a csapadékmérőt nyugodt szívvel ajánlom, mert mindkettő jól mér és tapasztalatszerzésnek sem utolsó az üzemeltetésük.