Autózásaink 4 hajtott keréken, de nem csak.
Az elmúlt hetekben lecseréltem az otthoni szerveremet, ami kisebb változtatásokkal 12 éve szolgál. Ennek
következményeként a blogot is át kellett költöztetnem az új gépre és egyúttal kicsit változtattam is a kinézetén,
mert az elmúlt 8-10 évben szinte egyáltalán nem nyúltam hozza, ezért például egy telefon álló
képernyőjén szinte használhatatlan volt.
Sokkal jobb most sem lett, de legalább nézhető, illetve a menüpontok is használhatóak. Ugyanakkor ezeknek a változtatásoknak
"köszönhetően" előjött néhány hiba is, ami főleg a régebbi bejegyzéseknél szembetűnő, de próbálom javítgatni őket, hogy minden olvasható és nézhető maradjon.
Az új szervert egy tavaly év végi kirándulás fotóival avatom fel, amikor is hármasban töltöttünk 2 napot Triesztben (és még 2 napot utaztunk). Ez egy igazán hirtelen jött ötlet volt és így mondhatjuk, hogy
Szaloniki után újra sikerült 2500 kilométert autózni egy jó kávéért :)
Trieszti album
Azt nem mondhatom, hogy hosszas tervezés előzte meg ezt az olaszországi
kirándulásunkat. Néhány nappal a tavaszi vakáció előtt tudatosult bennem,
hogy a gyerekek nem egy, hanem két hét vakációt kapnak Húsvétkor, így ekkor
kezdtem el gondolkodni azon, hogy a vakációban lehetne egy kirándulást tenni
valahova. Ettől függetlenül, szintén ezekben a napokban szembejött velem a hír valahol az interneten,
hogy az idén az imolai Forma 1-es hétvégét két év zártkapu után az idén
nézőkkel tartják meg...
Gyorsan vettem két állójegyet a versenyhétvégére (90 Eur / darab),
keresgéltem szállást az airbnb-n, majd a versenyhét szerdáján elindultunk
itthonról. Szerda este megaludtunk Budapesten, majd csütörtök reggel
indultunk tovább, Velencéig autópályán, majd onnan a tengerparti úton
mentünk Lido di Pompose üdülőtelepülésig, ahol a szállásunk volt.
Péntek reggel már mentünk is ki Tamással a pályára, ahol elég változékony
időjárás fogadott (és ez tartott is egész hétvégén), de mindenre fel voltunk készülve :) Amíg mi a pályán
voltunk, Edó és Andrea a szállásunk környékén sétáltak-rollereztek majd
szombat délelőtt tettünk egy közös kirándulást a közeli Ravenna városba.
Hétfőn még maradtunk, meglátogattuk San Marino-t, majd kedd reggel indultunk
haza ugyanazon az útvonalon, amelyen mentünk. Összesen 3780 km-t autóztunk -
és nagyon jó volt végre kimozdulni itthonról. Mostmár lehet tervezgetni a
nyaralást :)
26 kép, 3 videó és még szöveg
A sors fintora - vagyis inkább gúnyos vigyora -, hogy alig két nappal
azután, hogy az ezelőtti bejegyzésben beígértem a Peloponnészosz-körút
leírását, ellopták a laptopomat, melyen az a leírás nagyjából készen volt.
Sehol nincs róla mentésem, így most kedvem se sok hozza, hogy elölről
kezdjem. Előbb felteszem az idei olasz út képeit, melyről nemrég értünk
haza, aztán újra nekifogok annak az öt napnak a beszámolójához.
Mivel az idei őszi vakáció ideje is egyezett a Botiékéval, már korábban
eldöntöttük, hogy a tavalyi toszkán út mintájára az idén is eltöltünk egy
hetet közösen. A szállást én kerestem és foglaltam az airbnb-n, a helyszín a
Comói-tó partján fekvő olasz kisváros, Lenno lett, de a határ
közelsége miatt adott volt egy (két-három) svájci kirándulás is. Amekkora
szerencsénk volt a tavalyi toszkán ősszel, az idén azt kamatostul
megfizettük: az elmúlt évek egyik legnagyobb vihara pusztított
Olaszországban ott-tartózkodásunk hete alatt. Szerencsére mi ebből csak annyit
érzékeltünk, hogy mindegyre esett az eső, főleg az első két napon, amikor
csak egy pár rövid sétára és kávézni mentünk ki a házból.
Kedden aztán végre komozdultunk, és miután Comóban pótoltuk autónk hiányzó
oldalüvegét (melynek hiánya szoros összefüggésben áll az első bekezdésben
említett laptophiánnyal...), meglátogattuk Luganót, szerdán pedig Monzát és
Milánót. Csütörtökön újra Svájc volt a célpont, pénteken pedig a Comói-tó
partját néztük meg közelebbről - ha már ott laktunk.
Bár az időjárás nem igazán kedvezett, azért sikerült sok szépet látni,
ezekből egy album sok képaláírással az alábbi képre kattintva böngészhető.
Egy kis színház, egy pár fénykép...
...és egy videó.
Sok időt szoktam tölteni utazások tervezgetésével, térképet böngészve, leírásokat olvasva,
szállásokat nézegetve - biztos többet, mint utazással.
Ezeknek a tervezgetéseknek, álmodozásoknak a leggyakoribb célpontja
Olaszország, pedig még soha nem voltam ott. A családomnak az idegeire megyek
a Gubbio köré tervezett umbriai úttal, a szicíliai és calabriai
nyaralásokkal, és a többi olasz kirándulással, amelyeket évek óta tervezek,
de még soha nem sikerült egyik sem. Az okok igen egyszerűek: távolság és
pénz. A távolság azért gond, mert valahogy azt gondolom, hogy az az
Olaszország, amit én keresek, Bologna-tól délre kezdődik, azaz itthonról az
út erőltetve is négy nap (oda-vissza), de kényelmesen inkább hat. Minden tervezgetésnek az lett a vége, hogy Görögország sokkal
elérhetőbb, ráadásul ott már többször voltunk és soha nem csalódtunk.
1 híján 30 kép
Ilyen felvezető után vicces ezt írni, de az őszi toszkánai kirándulás Botiékkal egy spontán ötlet volt. Tovább...