Azt nem mondanám, hogy a tengeren eltöltött 4 nap alatt végig csodálatos idő volt és kánikula, mert igencsak sokat esett az eső, de voltak napok, amikor ki tudtunk menni a partra, a gyerekek játszodtak, én fürödtem is egy kicsit a nem túl meleg (18 fok?) vízben. A konstancai akvárium nekünk nagyon tetszett, sok szép tengeri és édesvízi halat tartanak szépen berendezett akváriumokban.
Kicsit fárasztó volt két éjszakát vezetni (hogy később majd tudjam: oda-vissza 1130 km) 4 ott töltött napért, de a gyerekek miatt mindenképpen megérte.

From: Fuley Istvan
Sent: Tuesday, May 29, 2012 8:09 AM
To: Kisvári János
Subject: lm

Egy január eleji bejegyzésben feltettem néhány kérdést, ezzel próbáltam felvezetni egy számomra fontos, idei eseményt.
Az első kérdésre -természetesen- az a válasz, hogy a világ egyik legrégebbi, napjainkig megrendezett autóversenye a Le Mans-i 24 órás. A versenyt a részben versenypályából, részben lezárt országútból álló Circuit de la Sarthe-on rendezik, ami a nyugat-franciaországi Le Mans városától délre található. A pályát 1923-ban nyitották meg, jelenlegi hossza 13,6 km, a körrekord rajta 3:19 (Peugeot 908 HDi FAP, 2010), ami jól jellemzi, hogy egy nagyon gyors pályáról van szó, kvalifikációs körökön nem ritka a 250 km/h-s átlag(!)sebesség. Itt található a leghosszabb egyenes szakasz, a Mulsanne egyenes (helyes nevén Ligne Droite des Hunaudières), amely 1990 előtt 6 km hosszú volt. Mivel az autók az egyenes végén nem egyszer átlépték a 400 km/h -s sebességet, biztonsági okokból beépítettek két lassítót (sikánt), így jelenleg az egyenes hossza 3 x 2 km.
A további feltett kérdéseket megválaszolja a következő Totalcar idézet:

• "Le Mans-ban találták fel a pezsgőlocsolást. 1967-ben Dan Gurney és A.J. Foyt nyert egy Ford GT40-ben, 5232,9 kilométerrel. Gurney a verseny után spontán felrázta pezsgőjét és környezetére locsolta.
• Az 1955-ös versenyen történt az autósport egyik legnagyobb katasztrófája, amikor az indulás után három órával Pierre Levegh Mercedes-Benz 300SLR -je a célegyenes előtt a tömegbe csapódott. A száguldó alkatrészek és a lángoló magnéziumkarosszéria több mint 80 embert öltek meg. A verseny után Svájcban betiltották az autóversenyzést.
• Régen a versenyzők nem ültek autóikban a rajtnál. Az autókkal szemben sorakoztak fel, és sípszóra futottak a versenyautókhoz . Ezért van a mai napig az összes Porschén bal oldalon a slusszkulcs helye: az autóba ugró sofőr így bal kézzel indíthatott, jobb kézzel pedig már tolhatta is az egyest."

Fotó Csikós Zsolt, Totalcar

Az idén rendezik meg nyolcvanadik alkalommal ezt a versenyt, és az elmúlt két év nürburgringi kirándulása után Jánossal úgy döntöttünk, hogy az idén a Le Mans-i 24 órásra megyünk. Fórumokat böngészve döbbentem rá, Le Mans-ban a legjobb kempinghelyek már 1 évre előre el vannak adva, és december-január környékére csak olyan helyek maradnak, amelyek valamilyen szempontból hátrányosak (messze a célegyenes, versenyközpont, nincs lelátó, fürdőhelység, stb.). Mikor ezt megtudtam, már január volt, rögtön elkezdtem jegyet keresni, majd néhány nappal később lefoglaltam a sátorhelyünket egy kempingben, amiről azt írják, hogy minden okés vele, csak kicsit messze van a célegyenestől - bokszoktól, tehát sokat kell gyalogolni. Úgy gondolom, hogy ilyen szempontból edzettek vagyunk Jánossal (a Nürburgringen naponta gyalogoltunk 10-15 km-t), úgyhogy ezt a feladatot meg fogjuk oldani :)
A verseny 1 hónap múlva lesz, már nagyon várom, hogy menjünk, majd természetesen írok beszámolót és lesznek fényképek. Addig is ezen a hétvégén nagyon furcsa lesz tévén nézni az idei nürburgringi 24 órást...

Az elmúlt hétvégén itthon voltak Andrisék, és ha már itt voltak, nem hagyhattam ki a lehetőséget, és elmentünk fiúkul egy kicsit autózni. A tavaly az oroszhegyi kilátónál jártunk, most kimentünk a sükőihez, ahol még sem Andrisék, sem Tamás nem járt korábban.
A gyerekek nagyon várták, hogy felmászhassanak a 3 emelet magas kilátóra, Andriska ügyesen fel is ment, de Tamásnak hamar inába szállt a bátorsága :) Végül mindannyian felmentünk, körülnéztünk, majd kicsit sétáltunk a kilátó környékén, és tovább indultunk. Dobó fele ereszkedtünk le, a gyerekek nagyon élvezték az autózást a hepehupás mezei úton, kórusban kiabálták, hogy "gyorsabban" :)
Végül Dobót elkerültük, egy mezei úton toronyirányt mentünk a vágási templomhoz, ahol megnéztük a vágási tölgyeket, majd innen indultunk haza. Jó kis vasárnap délelőtt volt, és micsoda folytatás következett a tévé előtt...

Két hónapja nem volt bejegyzés, pedig sokminden történt azóta, megpróbálom időrendi sorrendben leírni.
Márciusban egyszerre tartottuk az Andrea első és az én 36. szülinapomat, Andreának igazi tortája volt, de a gyertyát még Emőke, Péter és Tamás fújták el :)
Áprilisban Tamáséknak 2 hét szünetjük volt az oviban, és Soma látogatott meg minket a szüleivel, aki Tamás ovis barátja. Volt pizzasütés, közös játék, vita... de a barátság megmaradt, és Tamás azt mondta, Soma jöhet máskor is.
A vakáció utolsó napját Vásárhelyen töltöttük, igazi szép tavaszi idő volt, és nagyot sétáltunk az állatkertben, Tamás biciklizett, vattacukrot evett, Andrea pedig a babakocsiból nézegette az állatokat. A McDonalds mindkettőjüknek nagyon tetszett, megkockáztatom, hogy jobban, mint az állatkert :)
A következő hétvége hosszú hétvége volt (május 1), szombaton kalákázni voltunk a Szabók utcai sportpályán, ahol Tamás kiérdemelte a legfiatalabb kalálázó címet, és örökbe fogadott egy orgonafát, amelyet tegnap megnéztem, és jól érzi magát. A vasárnapot a Tatáék házánál töltöttük, hétfőn pedig Segesváron sétáltunk, megnéztük a várat és szerencsére itt is nagyon szép időt kaptunk.

Az adósság