Autózásaink 4 hajtott keréken, de nem csak.
Melyik a világ legrégebbi, napjainkig megrendezett hosszútávú
autóversenye?
Miért van minden Porscheban a kormánytól balra az indítókulcs helye?
Hol történt az autóversenyzés legtöbb
áldozatát követelő balesete (több, mint 80-an haltak meg)?
Hol született meg a verseny utáni pezsgőlocsolás hagyománya?
Miért nem rendeztek Svájcban több mint 50 évig egyetlen autóversenyt
sem?
Melyik pályán található a leghosszabb egyenes szakasz? (Bár az elmúlt
években a FIA szabályozás hatására beépítettek két lassítót, így is 3x2
km hosszú.)
Melyik autóversenyre vettem 10 nappal ezelőtt két belépőjegyet? :)
Én nem emlékszem, mikor láttam utoljára ekkora havat és havazást Varságon,
mint tegnap. Mikor az ottaniak megláttak minket, hogy kimentünk a két
gyerekkel, csak annyit kérdeztek, hogy mit keresünk ilyenkor ott? Ha a
vízhez jutásnak a legkönnyebb módja az, hogy az ember megengedi a csapot,
akkor mi a másik végletbe estünk tegnap azzal, hogy kimentünk
Jézus kútjához :) De végül szerencsésen megjártuk, Tamásnak nagyon tetszett,
Andrea nem ül még a szánkón.
Kb. 50-60 centi hó van, és a 3 óra alatt, amíg kinn voltunk hullott
még 10 cm.
A tavaly ősszel a varsági ház komoly fejlesztéseken esett át, egyrészt újra
lett fedve, másrészt oda lett vezetve a víz. Mivel a ház rendszeresen
visszatérő szereplője ennek a blognak, ezért úgy gondolom, hogy a munkálatok
közben készült (többnyire telefonos) képnek is itt a helye. Ugyanehhez az albumhoz "csapok" hozza még néhány további őszi képet, amik a
vízhordó túrákon készültek.
A másik dolog, amiről írni szeretnék ebben a bejegyzésben, az maga a blog.
Biztos sokan észrevettétek (néhányan kifogásoltátok is), hogy megritkultak a
bejegyzések. Ennek legfőbb oka az, hogy sokkal ritkábban járok autózni, mint
a korábbi években. A tavalyi "termést" elnézve az is felmerült bennem, hogy
akár az autót is eladhatnám, de két okból mégis úgy döntöttem, hogy
megtartom: egyrészt Varságra járni télen-nyáron még mindig a legalkalmasabb
jármű (néha szűk négyünknek, de erre van az utánfutó), a másik, hogy a
3 és fél éves fiam 1-2 éven belül talán szívesen jön velem kirándulni - egy
2-3 éves gyerektől nem lehet elvárni, hogy órákon keresztül zötykölődjön egy
autóban, és mindenzt jókedvében tegye. Aztán ha újabb pár év múlva Andrea is
csatlakozna - az csak hab lenne a tortán :)
Ugyanezen okból az utóbbi bejegyzések mind inkább családi programokról
szólnak,
ezért úgy gondolom, hogy a jövőben értelmetlen lenne külön oldalt vezetni a
gyerekekkel kapcsolatos bejegyzéseknek és az offroadnak. Elég lesz ez az egy
blog, ahol mindenféle arra érdemes eseményt meg tudok osztani az
érdeklődőkkel. Ennek első jele, hogy a blog alcíme "Autózásaink 4 hajtott
keréken, de nem csak..." lett :) A jövőben pedig, ha időm engedi a régebbi
bejegyzéseket is mind áthozom ebbe az egy, közös blogba. Jól elférnek itt a
terepjárózós, tengeri nyaralós és a családi fotók is.